Augusztusban Magyarországon járt egy portlandi ukulelejátékos, Michael Kolibaba, akivel megszerveztünk egy találkozót, és egy hangulatos délutánt töltöttünk el ukulelézéssel. Nagyon jól megértettük egymást, mert az angol mellett a zene volt a közös nyelv, amit beszéltünk, amin "megszólaltunk".

Kérünk mindenkit, támogassa szavazával az idei Goldenblog versenyen a Magyar Ukulele Blogot!

Idén a kult-szórakozás kategóriába sorolta a zsűri a blogot:

http://goldenblog.hu/szavazas.aspx?bId=3722

Tennivaló:

1. engedélyezni a facebookos belépést
2. ha nem frissül automatikusan a goldenblog oldala, akkor ráfrissíteni
3. kiválasztani az Ukulele blogot
4. szavazni :)

Előre is köszönjük!

Lassan elmúlik az ubiszezon, és újra itt az uksiszezon! (Bocs...) Remélem, nem unjátok még a Beatlest, én sosem tudom megunni a dalaikat. Egy speciális feldolgozást készítettem az I Feel Fine című számukból, amelyik 1964-ben jelent meg. 1964. december 12-étől öt héten át vezette az angol zenei toplistát.

Érdekessége - többek között - a dal kezdete, amely nem más, mint az erősítő gerjedéséből keletkezett effekt. Ahogy a stúdióban próbáltak, amikor Lennon a gitárjával az erősítőhöz közeledett, az erősítőben ilyen hang keletkezett. Ez felkeltette a stúdióban lévők figyelmét, és úgy döntöttek, hogy a dal ezzel a hanggal kezdődjön. Az is érdekes - legalábbis számomra -, hogy ez a szám összesen négy akkordból áll, mégis annyira jól összerakták, hogy egyáltalán nem unalmas, hanem ötletes, lendületes és nagyon hangulatos. A versszakokban a D-dúr, a C-dúr és a G-dúr váltakozik, ezt a három akkordot egészíti ki a H-moll az átvezető részben.

Én annyira szeretem ezt a számot, hogy meggyőztem az ikertesókat, üljünk össze, és játsszuk el hárman a dalt. A bal oldali énem az akkordkíséretet, a középső az énekszólamot kiegészítő gitárszólamot, a jobb oldali pedig magát az énekszólamot játssza.

I Feel Fine – The Beatles

Egy újabb videóban a Creedence Clearwater Revival együttes Have You Ever Seen The Rain c. számát dolgozzuk fel. Az együttes neve lehet, hogy néhány embernek nem mond sokat, de az biztos, hogy mindenki hallott már dalokat tőlük, amelyik a 60-as évek végén és a 70-es években élte fénykorát. Az együttes zenészeiből kiemelkedik John Fogerty, akinek egyedülállóan erős és magas hangja van, mellyel hihetetlen energiát ad az általa szerzett és énekelt daloknak.

A Have You Ever Seen The Rain az 1970-ben megjelent, Pendulum c. albumukon szerepelt, de azóta is majdnem minden koncerten elhangzik.

A dal eredetije, ha valaki nem ismerné:

Ha valaki szereti ezt a számot vagy kezdőként keres könnyen tanulható dalt, akkor ezt bátran ajánlom, mivel négy alapakkordból áll: C-dúr, G-dúr, F-dúr és A-moll. Nagyon érdekes szám abból a szempontból is, hogy nincs benne szóló.

Have You Ever Seen The Rain (CCR)

Paul McCartney az elmúlt évtizedben adott koncertjein a Something című dalt mindig egy szál ukulelével adta elő (legalábbis úgy kezdett neki). Így tisztelgett a dal írója és zenésztársa, George Harrison emléke előtt, aki a dalt szerezte. A Something az Abbey Road című albumon jelent meg, és ezt a dalt tartják Harrison első nagy, önálló szerzeményének. Harrison is ukulelerajongó volt, és ha tehette, mindig két ukulelét vitt magával, hogy tudjon együtt zenélni valakivel.

Ez a kép 2011 júliusában készült a new york-i Yankee Stadionban a koncert előtti hangpróbán:

Aztán élesben (nem ugyanazon a koncerten):

Nagyon ötletes és hatásos feldolgozás, ehhez persze hozzájárul az "alapanyag" is, hiszen tényleg egy nagyon kedves, érzelmes, szép dalt írt Harrison.

Végül egy fénykép, amit én készítettem 2003-ban, amikor McCartney Magyarországon adott koncertet - és éppen a Something-et játssza:

Készüljön erről a dalról oktatóvideó?

Imádok nyársalni és grillezni, annyit tudok beszélni a kajákról, hogy akár indíthattam volna gasztroblogot is. Hogy mégis miért nem indítottam? Azért, mert nem értek sajnos a sütéshez és a főzéshez (hiába néztem annyit a Spektrumon Lloyd főzőműsorát). Sajnos a főzési tudományom a teafőzésnél megáll, sütni pedig úgy "tudok", hogy a hús már elő van készítve, én pedig - learatva a babérokat - rádobálom a szép szeleteket a grillezőre, azok pedig szépen megsülnek. Oké, a hússzeletek forgatását bevállalom, sőt élvezem :). A sógoromék néhány hete meghívtak minket hozzájuk egy kis családi sütögetésre. Amennyire tudtam, kivettem a részemet, segítettem tűzködni a saslikot, ehhez kellett egy kis fűszeres, pácolt csirkemell:

hagyma:

szalonna, paprika:

Ja, igen, persze, a bejegyzés ukuleletesztről szól, akkor kezdjünk bele :). Jó ideje nálam van már egy Lanikai LU-21-es ukulele tesztelés céljából, és ez nálam volt a grillezésen is a család nagy örömére. Készítettem néhány képet az udvaron erről a kiváló kis hangszerről:

Az LU-21-es teste mahagóniból készült, a fogólapja rózsafa. Az LU-11-es modelltől elsősorban a test élén körbefutó fehér szegély különbözteti meg.

Míg sült a saslik, próbálgattuk a hangszert. Igazán kellemes hangja van, amit a gyárilag rajta lévő, kiváló minőségű Aquila húroknak is köszönhet. Meglepő módon a szoprán test ellenére elég nagy hang jön ki ebből a kis hangszerből. A What's Up akkordjairól szóló rövid videót ezzel a hangszerrel vettem fel, aki nem látta/hallotta volna ezt a videót, az LU-21-est meghallgathatja itt.

A nyak beosztásai pontosak, a magas fekvésben lefogott akkordok szépen szólnak. Ilyen hangolókulcsokkal öröm hangolni, kezdőnek is jól fog menni. (Az olcsóbb, alacsony minőségű ukulelékről a normális hangolókulcsokat spórolják le, ami sok bosszúságot okoz hangolás, zenélés előtt, alatt.)

A Lanikai LU-21-es modelljét bátran ajánlom kezdő hangszernek, jó választás! Aki ilyenen kezd el tanulni, biztos lehet benne, hogy "kezes" hangszer válik belőle néhány hét alatt. A hangszert az Ethnosoundtól kaptuk tesztelésre.

A saslik pedig isteni lett :).

Úgyhogy jó ebédhez szólt a nóta :).